Első bekezdésemnél biztosan jól mutatna a kérdés, hogy van-e
valaki, aki ráismer a filmre az első sora alapján. Ám akkor úgy tűnne, kíváncsi
vagyok rá. Valójában aki látta, felismeri, aki felismeri, de nem emlékszik,
úgyis rájön a képek alapján, aki meg nem látta, az jobb, ha még most távozik
(feltéve ha még látni akarja).
A film pedig – mielőtt még valaki azt hinné, ez egy kvíz, és
a megfejtésért jutalom jár – az „Így neveld a sárkányodat”.
Gyorsan leírom a tartalmát, szigorúan az amnéziások számára,
szigorúan a „Port.hu”-ról másolva, mert mint már említettem, tőlem nem szabad a
tartalmak iránt érdeklődni, mert módszeresen a csattanótól kezdem az ismertetést.
Íme: „A Cressida Cowell sikerkönyve alapján készült film a melák viking
harcosok és vad sárkányok világába
röppenti nézőit. A történet középpontjában egy viking tinédzser áll, aki
Hibbant-szigeten él, ahol a sárkányokkal való küzdelem a mindennapi élet része.
Elérkezik a beavatás ideje, amikor hősünk bizonyíthatja rátermettségét
törzsének és apjának. Ám amikor találkozik egy sebesült sárkánnyal, és végül
összebarátkozik vele, a kis "sárkányölő" világa a feje tetejére áll.”
Mikor elkezdtem összegyűjteni a témámhoz
kapcsolódó filmeket, bevallom, megfeledkeztem róla, holott egyrészt az egyik
kedvencemről van szó, másrészt ebben a fogyatékosság szerves része a
történetnek, ahol mellékszereplők, de ami fontosabb, főszereplők is különféle
„károsodásokat” szenvednek.
Az első ilyen szereplő maga a főhős,
Hablaty.
Az első rész végén, egy alfával (sárkányok közt
egyfajta falkavezér)
vívott küzdelme során szenvedte
el a sérülést, aminek következtében bal lába,
részleges,térd alatti amputációjára került sor. A hiányzó végtagot, Bélhangos
(kovács) jóvoltából protézissel helyettesítették…hagyományos viking módra: sok
vas, otromba felépítés,elnagyolt méretek.
Ha az elhárító mechanizmusokra gondolunk,
megállapíthatjuk, hogy a készítők a lehető legpozitívabbakat válogatták ki Anna
Freud „gyűjteményéből”. Az számára, aki az elhárító mechanizmusok hallatán
ködös tekintettel, a legintellektuálisabb arckifejezését felvéve bólogat,
gyorsan megsúgom, hogy ez a fogalom olyan védekezési mechanizmust jelent, aminek
feladata megvédeni az egyént az őt érintő káros, önértékelési problémákat vagy
szorongást előidéző felismerésektől. Röviden a negatív érzelmekkel való
megküzdés változatait jelenti.
Hablaty jól kezeli sérülését, nem próbálja
tagadni, hanem beletörődik helyzetébe, elfogadja azt. Megjelenik a
disszociáció, vagyis a kellemetlen, kínos érzések, gondolatok
kellemesekkel való helyettesítése, amiben nagy szerepet játszik a sárkánya.
Hiszen nem egyedül tér magához, hanem Fogatlan fogadja, és ő lendíti át kezdeti
csalódottságán.
Az első lépések bizonyultak a legnehezebbnek, nemcsak azért
mert a protézis vagy 10 centivel hosszabb lett a kelleténél, hanem azért, mert
ebben az új alakban kellett kiállnia a többiek elé. Azonban a viking
közösségben, főleg a sárkányokkal folytatott harcok alatt nem volt ritka a
végtagvesztés, így a közösség pozitívan fogadja őt, és továbbra is a törzs
teljes jogú tagjának tartják. A második részben pedig észrevehetjük, hogy
Hablaty képes volt előnyökre lelni a sérüléséből fakadó állapotban, ugyanis
továbbfejleszti a végtagprotézisét, így újra képes lesz sárkányon
repeszteni.
Hablaty ezzel a magatartásával fontos
üzeneteket sugároz:
1. Az élet nem ér véget egy ilyen baleset
elszenvedésekor, nem kötelezi az egyént, hogy lemondjon vágyairól, kedvenc
elfoglaltságairól.
2. Egy ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy
az illető ne magányosan küzdjön meg a problémával. Szüksége van a barátai
támogatására.
3. Nem számít, milyen a fogyatékosság típusa,
az egyén akkor is ember marad, ugyanúgy a közösség része, akár hős is válhat
belőle.
Azonban nem Hablaty az egyetlen, aki
végtaghiánnyal rendelkezik.
Hű társa, sárkánya, Fogatlan
farokprotézissel él. Farkának bal evezőszárnya hiányzik, s a sérülést Hablaty
okozta. Lehet, hogy csupán véletlen, de mindkettejük bal végtagja károsodott. Fogatlan nem tud gazdája nélkül repülni, mert képtelen az irányításra, így egy
egymást kiegészítő, összeszokott párost alkotnak.
Maga a fiú műlábát készítő viking, Bélhangos
is
végtagsérüléssel él, sőt halmozottan sérült. Ő
könyök alatt veszítette el egyik karját, valamint térd alatt hiányzik a jobb végtagja,de ez számára sem jelent akadályt,
mert élethelyzetekhez igazodó karprotézisek
gyűjteményét tákolta össze.
A másik oldalon ott áll a második részben
feltűnő Drákó Vérdung, vagyis a negatív főszereplő, akit váll alatt fosztott
meg karjától egy sárkány. Az elfogadás hiánya, a tagadás agresszióvá fejlődik,
megjelenik a leértékelés, vagyis magát mindenhatónak tekinti, magasabb rendűnek
a többieknél. Cselekedeteiben a düh és a bosszú vezérli.
Mára ennyi elég is lesz. Hogy mi lesz a következő film, amiről írok, fogalmam sincs legyen meglepetés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése