Vissza a múltba

Az első példám egy mai film volt, de a különböző fogyatékosságtípusok már a régi idők meséiben, mondáiban is megjelentek, de negatív színt inkább csak a középkorban kaptak.

Az ókorban, különösen az ókori Egyiptomban a fogyatékosság megítélése pozitív volt. A fogyatékossággal élőket kiváltságos, különleges tulajdonsággal rendelkező embereknek tartották, és közmegbecsülésnek örvendtek.

Az ókori görögök gondolkodását a „kalokagathia” (az erkölcsi jóság és a szépség együttesét és egységét jelölő fogalom) jellemezte. A teljes testi és szellemi egészség számított a legfőbb értéknek. Azonban a háborúk számának növekedésével a fogyatékosság gyakoribbá vált. A fogyatékosság elfogadásának megrendülését mutatja, hogy az apáknak jogukban állt eldönteni, hogy megtartják-e gyermeküket.

 

Spártában elterjedt a Taigetosz-módszer, vagyis a fogyatékossággal született gyermekeket kitették (ezzel egy utolsó esélyt adva, hogy valaki megsajnálja őket), vagy elpusztították. Érdekesség, hogy a spártaiak számára fontos értéket képviselt a halottak eltemetése, vagyis ebből következik, hogy a fogyatékos csecsemőket nem tekintették embernek.

Rómában a társadalmi megítélés változó volt. Kerülhettek megvetett, vagy kiváltságos helyzetbe is, sőt császár is lehetett belőlük. (Pl: Claudius császár, aki nemcsak sánta volt, de dadogott is)

A fogyatékosság hátrányos megítélése a középkori Európában teljesedett ki. Ebben nagy szerepet játszott a katolikus tanok félremagyarázása, vagyis a fogyatékosságot Isten által kirótt bűntetésnek tekintették. A másik okot pedig a tudatlanság képezte. Mivel nem ismerték az ilyen "betegségek" okát, különféle magyarázatokat találtak ki, melyek bővelkedtek mítikus lényekben.

Úgy hitték, az ép, egészséges gyermekeket boszorkányok és más démoni lények cserélik ki saját, csúf, beteg porontyaikra. A szülők ezért különböző védelmi eljárásokat vetettek be, például folyamatosan őrizték csecsemőiket, buzgón imádkoztak, vagy éppen mágikus tárgyakat helyeztek el a házban, hogy távol tartsák az ártó népeket.

Megfigyelték, hogy a váltott gyerekek eltérően fejlődnek, mint társaik.

Íme néhány példa a tünetekre:

- gyakori sírás -> környezetből is fakadhat, vagy utalhat betegségre, éhségre, esetleg a gyermek temperamentumát tekintve, úgynevezett "nehéz csecsemőről" lehet szó. Az ilyen babák gyakran félelmet mutatnak, még egy rövid egyedülléthez sem tudnak alkalmazkodni, és rendszertelen táplálkozás, alvás jellemző rájuk.

- nagy fej -> macrocephalia, azaz nagyfejűség is lehet, ami az agykoponya túlzott megnövekedését jelenti, és értelmi fogyatékossággal járhat együtt

- gyenge csontozat, "csontatlanság" -> különböző csontosodási zavarok, deformitások

- ráncos bőr -> mert ezek se hallottak a bababőr hidratálásáról (amúgy lehet a kiszáradás jele)

- komunikáció hiánya, nincs hangadás -> gégefejlődési rendellenesség, hangszalagok bénulása, gyulladásos megbetegedések stb.

- növekedés leállása -> achondroplasia, vagyis törpenövés is lehet például

- táplálkozási nehézség -> akár a szopási reflex kialakulásának hiánya

- mozgás akadályozottsága -> csontosodási zavar, gyenge izomzat stb.

- haj hiánya -> kíváncsi lennék, mit várnak. Hatalmas hajzuhataggal szülessen a gyermek?

- "másként néz" (esetleg nem tiszta a tekintete) - > például látássérülés, pszichiátriai betegség tünete is lehet

- hosszúkás fej -> dolichocephalia, vagyis hosszúfejűség is lehet, ami a koponya csontosodási zavarát jelenti

- "furcsán ülő szemek" -> esetleg Down szindróma egyik tünete is lehet

Módszereket dolgoztak ki az úgynevezett váltott, vagy alácserélt gyermekek démoni énjének felfedezésére, mert a hiedelem szerint ezek a csecsemők külsőre semmiben sem különböztek az egészséges kisdedektől. 

Ezek a módszerek igen drasztikusak, olykor életveszélyesek voltak. Példának okáért a váltott gyermekek kilétére fényt deríthettek vesszőzéssel, vagy a gyerek sütögetésével. Ez annyit takar, hogy befűtötték a kemencét, s a gyereket sütőlapátra téve, a forró kemencébe helyezték, mert a hiedelem szerint ekkor megszólalt. Mintha bárki is szó nélkül hagyná, hogy pörkölgessék!

Az ilyen hiedelmek járultak hozzá a Hófehérke és a hét törpe, a Jancsi és Juliska és a Csipkerózsikához hasonló történetek kialakulásához.